Írta: Urszinyi Fehér Csaba
Rock humoreszk
Amíg nem kerültem ki oda, azt hittem, hogy az óceánjárók utasai a gazdagság ragyogásától övezett, milliomosok közül kerülnek ki. Hát tévedtem, bár volt pár módos ember, átlagos turisták nyaraltak ott, akik pár hónap alatt gyűjtögették össze a számukra megfizethető luxus utak árát.
A nyugdíjasok még külön kedvezményeket kaptak, ezért a szabadságolási szezon után nagyrészt ők tették ki az utazóközönséget. A legtöbben a hosszú utakat szerették, és voltak olyanok is, akik két hónapig hajókáztak velünk. Ők voltak a legidősebbek, néhányuk már járókerettel, és a mellette húzott lélegeztető géppel totyogtak be az éttermekbe.
Akkoriban szabadkezet kaptam a zeneszámok összeválogatásában, és én arra gondoltam, hogy jól mennének a rock balladák, a napsütéses Kaliforniai tájhoz. Éppen Bon Jovi, „You give love that bad name” című száma szólt, 1986-ból, amikor magához hívott egy nénike.
Kikelve pufogott nekem arról, hogy azonnal cseréljem le a dalt, mivel ő nem bírja elviselni ezt a modern zenei stílust, amit csak a fiatalok szeretnek. Ez 2016-ban történt, és akkoriban, mikor ez a szám keletkezett a mai fiatalok közül még nem is léteztek sokan.
Viszont mivel a vendégnek mindig igaza van, hát kicseréltem egy Beatles dalra. Ekkor szólított egy másik, a hölgynél idősebb úrember, én pedig feladtam. A hét többi felében, Chopin lemezei pörögtek.
