Benzinkutas humor poén
Írta: Urszinyi Fehér Csaba
Délelőtt megálltam egy benzinkúton. Vagy közértben, a helyzet az, hogy manapság már nem is nagyon lehet tudni, hogy mi mellett állunk meg tankolni. A pult mögötti két kutas, közértes, (mindegy hagyjuk) szívből mosolygott rám, amikor beléptem.
Hamar rájöttem, hogy a meleg fogadtatás nem nekem szólt, hanem sziporkázóan jól érezték magukat trécselés közben. Utóbbit addig sem hagyták abba, amíg a kis hölgy megcsinálta a kávémat.
Leültem a hozzájuk közeli egyik asztalhoz, és hamar rám ragadt a közelemben hullámzó jókedv.
Szinte már úgy éreztem, hogy én is a beszélgetés részese vagyok, és magamban jókat derültem azon, amiket mondtak. Ami vicces volt, hogy a kint tankolókról tettek tréfás megjegyzéseket, melyek be kell, hogy valljam, nagyon is poénosak voltak.
Ekkor ugrott be, hogy tulajdonképpen én is odakint töltöttem fel gázolajjal a kocsimat, pár perccel korábban. Azonnal az arcomra fagyott a mosoly.
http://www.karikaturarendeles.hu/
