A japán trutyi
Hol vannak azok az idők, amikor zsíros-deszkát ettünk, kolbászt, szalonnát, és fehér kenyeret. Manapság egyre jobban terjed a glutén- és laktóz- és mindenmentes táplálkozás. Nem is baj az, hisz a tudatosság korát éljük.
A gond nem is azzal van, hogy lemondunk dolgokról, vagy éppen kipróbálunk újat. Nekem a túl sok új irányelvvel van problémám. Ahány újságot fellapozok, ahány blogot megnézzek, vagy ismerőssel beszélek, mindig lesz egy új elmélet, amit az én étkezési szokásaimat, idejét múlttá teszi.
Így járt az egyik csodaszer is, ami talán az elsők között volt a táplálkozás kiegészítők és bio dolgok között. Ez pedig nem volt más, mint a japán kristály. Akkoriban ez volt a jövő, az egészségtudatosság Szent Grálja.
Barátok és családtagok adták egymásnak a tenyészeteket, mint az örök élet forrását, ami nem volt más, mint egy fehér trutyi, egy vízzel teli pohár alján.
Ezt a nyálkás akármit kellett szaporítani, cukorral etetni és a levét bizonyos időközönként meginni. Ez volt az első homeopátiás cucc, amivel gyerekként találkoztam. Akkor bár borzalmasan gusztustalannak tartottam, meg voltam győződve róla, hogy örökké fogok élni, a japán cumónak köszönhetően.
Ez ügyben sajnos nem tudok még nyilatkozni, de ha 2100 környékén is jelennek majd meg tőlem még írások, akkor valószínűleg hatott. Addig is kíváncsi vagyok, hogy milyen más csodaszerek fognak még megjelenni, amitől még tovább élhetek majd.
Halhatatlanság humor
Írta: Urszinyi Fehér Csaba
