Humoros repülés
Írta: Urszinyi Fehér Csaba
Kicsit izgultam, amikor először repültem az Egyesült Államokba. Akkoriban még vízumkötelesek voltunk, és mondanom sem kell, hogy olyan szigorúan bírálták el, mint máshol az állampolgárságot. Tudtomra adták, hogy megválogatják, kit engednek be, az ő országuk szinte megközelíthetetlen.
Aggódtam is, ha meglátják, hogy kelet-európai vagyok, még a végén nem is léphetek majd a lehetőségek földjére. Elképzeltem az amerikai filmek gonosz serifjeit, akik arany keretes napszemüvegben, Freddie Mercury bajusszal rágózva vallatnak majd látogatásom céljáról.
Megérkeztem a Miami repülőtérre, és a vámőrség fülkéjénél egy kínai férfi fogadott, aki jobban törte az angolt, mint én. Azt kérdezte tőlem, hogy „Mijen céla ékeztem az oszágukba?”
A csomagjaimat egy Fülöp szigeteki férfi nézte át, a taxisom egy indiai volt, a szálloda recepciósa pedig mexikói. Másnap az egyik közértben találkoztam az első amerikaival.
