Baciszelet
Humoros írás cukrászdáról
Írta: Urszinyi Fehér Csaba
Nem is olyan rég még azzal szapulták társadalmunkat, hogy honfitársaink egészségtelenül táplálkoznak. Talán igazuk is volt, de hát mit tegyünk, ha nagyanyáink úgy tanítottak meg minket, hogy zsírral kell főzni, és jó sok fehérliszttel rántást készíteni.
Jött is a sok mumus: magas koleszterin, infarktus, agyvérzés, és megannyi nyavalya. Ezért lassan elkezdtünk nyitni az egészséges táplálkozás felé. Mára oda jutottunk, hogy minőségellenőrként vizslatjuk az élelmiszerek hátlapján felsorolt összetevőket. Tudjuk, hogy mi kelt rákot, dugaszolja el az ereinket, vagy kelt addiktív tulajdonságokat bennünk.
Lehet paleo, ABO, vegán vagy Update, azért csak elérzékenyülünk néha a minden sarkon felállított látványpékségek illatától. Vizslatva figyeljük az üvegen túl lévő tészta-alkotásokat, és egy nagyot nyelve saját nyálunkból csak arra tudunk gondolni, hogy beleharapjunk.
Engem egy csokis-szilvás süti igézett meg a tegnap. Már messziről kiszúrtuk egymást a zsúfolt áruház forgatagában. Áttörve magam a tömegen meg sem álltam a kávézó pultjáig, ahol otthagyva mutatóujjam lenyomatát az üvegen jeleztem táplálkozási igényemet az eladók felé.
Mint oroszlán a gazellát, úgy figyeltem a sütike tányérra kerülését, és legszívesebben a pult felett átnyúlva haraptam volna le a felét, de felnőtt férfiként azért viselkedtem.
A kis hölgy, aki engem próbált kiszolgálni, átadta egy másik dolgozónak csemegémet, aki a kasszát kezelte. Ő elfordult tőlem, és leendő tányérom felé hajolva, mint órás a hamis Schaffhausent, vizslatta közelről a tortaszeletet.
„Ez száraz” hangzott el az ítélet, és a leendő „nyamnyamka” a kukában landolt. Sebaj, gondoltam, mivel rutinosan vették is elő a második darabot, melyet már velem szemben állva vizsgáltak meg. Mivel egy vékony celofán borította a cukrászterméket, kecses kezecskéjével tapogatta végig rajta keresztül a hölgy. Majd közel emelve pofás orcájához, mély szippantásokkal ellenőrizte a minőséget. Talán csak képzeltem, de egy pillanatra úgy tűnt, mintha nyelve hegyével egy kicsit még hozzá is ért volna.
A határozatot meghozták, és a süti fogyasztásra alkalmas volt, így végre hozzám került. Ekkor már nem is kívántam annyira, de lehúzva a celofánborítást, megnyugtattam magamat azzal, hogy az esetlegesen rákerülő bacikat is lesepertem róla.
A desszert finom volt, és igaz, hogy utána megszomjaztam, de ön az én helyemben kedves olvasó, mert volna még kérni egy pohár vizet?
http://www.karikaturarendeles.hu/
