Bibliai portások, humoros párbeszéd
Tóth Ágnes
(Vidám jelenet a kórház előtt)
Szereplők: Hacsek és Sajó
Szin: Kórház bejárata. Felette felirat. „1 sz.Kórház”.
Jelenet:
A kórház bezárt kapuja előtt Hacsek járkál le-fel, idegesen, vakargatva az üstökét. Arra jön Sajó és megáll.
Sajó: – Jó napot Hacsek.
Hacsek: – Jó napot Sajó.
Sajó: – Miért járkál itt ilyen idegesen a kórház előtt? Miért nem megy be?
Hacsek – Mert nem enged be a portás.
Sajó: – Miért nem engedi be?
Hacsek: – Mert ő egy bibliai alak.
Sajó: – Hogy-hogy?
Hacsek:- Ő a Hitetlen Tamás. Most lenne 3 órától fizikoterápiás kezelésem, de azt ordította, az előbb, amikor be akartam menni, hogy: “Na, na, polgártárs, be akar lógni beteglátogatóba, mi? Bacilust vinni a kórtermekbe, mi? Megfertőzni a legyengült betegeket? Nem látja a táblát? Ki van írva, hogy influenzajárvány miatt tilos a látogatás!
Sajó: – Miért nem mondta, hogy kezelésre megy?
Hacsek: – Mondtam, de nem hitte el. Azt mondta: – Ha kezelésre jöttem, akkor az oldalsó, klinikai bejáraton menjek be, nem itt a kórház főbejáratán.
Sajó: – És?
Hacsek: – Mondtam neki, hogy az oldalsó bejárat le van zárva fertőtlenítés miatt és ki van írva, hogy belépés a főbejáraton. Erre, aszongya –Persze, hogy le van zárva. Naná, és én vagyok a Jézus Krisztus. Mire én: Nem, öregem, maga nem Jézus Krisztus, maga a Hitetlen Tamás, hogy törje ki a nyavalya itt helyben.
Sajó:- Szerintem azért nem engedte be magát, mert nem adott neki borravalót. Ráadásul ez is olyan, mint a többi portás. Igazgatónak képzeli magát.
Hacsek: – Annak bizony, mert a délelőtt meg nem akart kiengedni az épületből, pedig akkor kaptam meg a kórházklinikán a küldőcédulát a délutáni kezelésre. Nekem támadt, hogy – Hova-hova, olyan sietősen? Ki akar lógni, mi? Mondtam neki, hogy sietek, mert délután vissza kell jöjjek kezelésre, de nem hitte el. Csak azt fuvolázta, hogy: Engem akar átverni, Mars vissza azonnal a kórterembe! A betegeknek tilos elhagyni az intézményt. Ez szabály. Megértette? – Alig bírtam kimászni a mosdó ablakán. Most várok, amíg megjön a kezelőorvosom, hogy bevigyen. Hát ne üsse meg az embert a guta egy ekkora tahótól? Sajókám, én a jövő hónaptól átiratkozom arra a magánklinikára, ahova maga jár.
Sajó: – Nem ajánlom, hogy átiratkozzon, mert az ottani portás is egy bibliai alak.
Hacsek: – Hogy-hogy?
Sajó: – Ő Góliát.
Hacsek: – Olyan hatalmas?
Sajó: – Nem, csak azóta hívjuk így, amióta Dávid, a főorvos kisfia eltalálta a parittyájával a kapuban.
Hacsek: – Melyik részét?
Sajó: – A bal szárnyát. Nem is, a jobb szárnyát. Onnan a kő visszapattant és jól fülön vágta a portást. Azóta nem hall.
Hacsek: – Akkor az a portás egy süket angyal.
Sajó: – Süketnek süket. De miért lenne angyal?
Hacsek: – Hát most mondta, hogy két szárnya van. Egy jobb meg egy bal és a jobb szárnyát találta el Dávid. És mondja, ennek a Góliátnak van glóriája?
Sajó- Van. Ő hordja neki az ebédet. Glória, a nagyszájú takarítónő.
Hacsek: – Ne hülyéskedjen! Én nem az asszonyra, hanem a dicsfényre gondoltam, ami a Góliát feje fölött van.
Sajó: – Nincs semmiféle fény a feje fölött. Kioltotta Glória.
Hacsek: – Hogyan?
Sajó:- Agyon akarta ütni a partvissal a szúnyogot, ami a villanykörtén ült.
A szúnyog elrepült, az égő meg ripityára tört. Azóta sötét van, amíg másik égőt nem vesznek.
Hacsek: – Milyen szerencsések azok, akik arra a klinikára járnak!
Sajó: – Miért?
Hacsek: – Mert a maguk portása nem csak egy angyal, hanem se nem lát se nem hall. Így az odajárókat nem állítja meg, nem kötekedik velük, nem alázza meg őket. Igazán irigylésre méltó!
Sajó: – Csak ne irigykedjen, mert éppen emiatt rúgták ki, és ma hallottam, hogy a helyébe ezt a Hitetlen Tamást veszik fel, aki most nem engedi be magát. A jövő hónapban már munkába is áll. Ide pedig egy másik portás fog átszerződni a pszichiátriáról.
Hacsek a szívéhez kap, majd imára kulcsolja a két kezét és az égre nézve így fohászkodik: – Óóóó, drága Szent Rókus, könyörgöm, ments meg minket, szegény betegeket a kórházi portásoktól!!!!
Sajó:- Ámen.
Vége
Kritikus lelkiállapot, Tóth Ágnes
