A púpos Volga
Köszi Apu, hogy megvetted a púpos Volgát! Ha az nincs, mármint nincsenek -mert ugye egy budi autóhoz, kell egy másik, pótalkatrésznek-, akkor ma nem ugrom neki szétkapni a csapágyasan kerepelő kettőkettes villanymotort.
De Apu a kezünkbe adta a baltát négyévesen, és gondoskodott a hétvégi programról, ami természetesen bütykölés volt, különösen azután, hogy megvette a két fekete batárt.
Az első teljesen használhatatlan volt, lanyha bilikék, és vontató rámpával rángatták valahogy haza. Aztán átfestettük feketére. Apu kerített kompresszort, meg festőpisztolyt. Emlékszem eleinte imádtam a hígító szagát, aztán annyira nem.
A Kis Káderes – így hívott, mert bátyám, a maga nyolc évével jobb segítség volt, mint az ötéves kicsi Én.A púpos Volgák évekig foglalták a helyet: az egyik az alapig jutott garázs gazos, kutyakulás, kavicsos földjén terpeszkedett, a másik a ház előtt. Sok évig tartó sufni-tuninggal eljutott a páros, hogy egy havonta legalább egyszer használható, dízelmotorral szívcserélt lakk-fekete bűzbogár hozta lázba a családot.
Olykor kirándulni jutottunk el, máskor Apu ment vele munkába. Amikor bekrepált az aksi, a domb tetején hagyta, hogy egy könnyed legurulással röffentse be a háromliteres, háromsebességes szörnyet. Egyszer Pestre is feljutottunk vele. A nyolcvanas évek kihalt autósztrádáján a vastag szőnyeg félrerúgásával elérte a mesebeli kilencvenöt kilométeres sebességet.
Ma is a púpos Volgára gondoltam, amikor ízeire szedtem a csörgős csapágyú, lassító hajtóművel hatvankilósra gyúrt villanymotort. És beugrottak a nevek: zégergyűrű, de jó is lett volna Apu műhelye, a lepattant oldalú fehér műanyagtálca mellett volt, a menetfúróktól balra.
Nem lévén zégerfogó, megoldottam kínaiasan: két tűreszelőt evőpálcásan fogva, a gyűrű végeit egy enyhe svédfogással a “pálcikákon” szépen kipattintottam. Amikor a hajtómű fedelet ragasztottam újra az új szilikon tömítés segítségével, előkerült a hígító is. Szépen lezsírtalanítottam, szárazra töröltem, és összeragasztottam a szilikon csodafikával.
Köszönöm Apu, hogy szerszámot adtál a kezembe, mostanra egész jól rááll a kezem.
Írta: Gidófalvy Lehel
Forrás: https://www.facebook.com/esztosztod/
