Ó te krumpli!
Régen zsákszámra vettünk, hogy aztán a pincék mélyén titokban csírázni kezdjél, azt hívén, hogy az lesz az új otthonod. Akkor nem tettünk különbséget köztetek. Püré, petrezselymes, sült, vagy rakott, mindegy volt. Lementünk és szedtünk a zsákból. Páran ilyenkor elgurultatok azért, hogy évek múlva megfeketedve találjunk rátok a benzinkanna mögött.
Manapság már elismerünk téged. Nem is tudtam, hogy több fajta létezik belőletek, Van amelyik sül, a másik fő. Pedig annak idején büszkén rotyogtatok a lábosban, még akkor is, ha azért keltetek ki a föld alatt, hogy majd sülni szeretnétek.
Megismertük rokanaitokat, a csicsókát, batátát aki egyébként édes. Az út szélén azonban néha megpillantalak még, büszkén viselve a zsákot, mely régen egyetlen öltözéked volt.
Írta: Urszinyi Fehér Csaba
Utazzon el velünk, messzi tájakra, a belépőkártyánk a humor lesz, a poggyászunk a kalandok, és az uticél a szórakozás. Az egész világot luxushajókkal bejárt író, a poénok szárnyán repíti körbe olvasóját a budai füstös sö…
Krumpli humor