Ilyenek voltunk mi gyerekek, Első rész
Írta: Dusi Bíró
Gyerekkori visszaemlékezés
Az ötvenes évek közepén, amikor még nem volt televízió, az emberek, másképp töltötték el a szabadidejüket, mint manapság. Nem volt más szórakozási lehetőség, csupán az, hogy moziba, színházba mentünk, esetleg rádiót, vagy jobb helyeken a lemezjátszót hallgattunk.
Mi gyerekek pedig elmehettünk bábszínházba, de oda is csak egy héten egyszer. A többi napon az utcán játszottunk, vagy a Tiszában úsztunk.
Mi lányok, babáztunk, és ruhákat varrtunk nekik. Én papírbabát rajzoltam és azt öltöztettem papírruhába, majd vágtam ki ollóval. Kis akasztóval öltöztettem, így a szoknya nem esett le róla. Nagyon sok időt el lehetett tölteni vele.
Valójában akkor már gyakoroltuk az anyaszerepet. Beszélgettünk is a babákhoz. A barátnőmnek is rajzoltam egy-egy csinos babát. amit aztán ő öltöztetett fel. Cserélgettük a ruhákat is egymás közt, úgy ahogy a felnőttektől láttuk.
Én szerencsés voltam, mert az én szüleim szerettek színházba és moziba is járni. Legtöbbször el is vittek magukkal. Ez nagy élmény volt számomra és ilyenkor mindig az motoszkált a fejemben, hogy mi lenne, ha az utcabeli gyerekekkel, csinálnánk egy színházat nálunk az utcában
Folytatás Február 7-én, 19 órakor
