Írta: Fehér József
Füstölgök!…poénos írás. Előre bocsájtom, hogy dohányos vagyok, de ugyanakkor igazságos is. Tudom manapság sem ezzel sem azzal nem illik dicsekedni, de úgy vélem egy-két szippantás között beleszólhatnék már én is a füstölgő ügyekbe. Engem is érint.
Tehát nem az ellen ágálok, hogy egyre-másra hozzák fejem fölött a dohányzás-ellenes intézkedéseket. Mert mint mondottam, igazságos is vagyok, ezért megértem, hogy valakinek képviselnie kell a nemdohányzók ügyét is. Ez így volna rendjén, bár ennek ellenére túlzottnak tartom a sok kirekesztő intézkedést, ha a környezetszennyezés csökkentése a tét, mert lássuk be, nem a dohányosok felelnek okvetlenül a globális felmelegedésért vagy a megkergült időjárás vétségeiért.
Azt különösen nem értem, hogy ha már ennyire ráhajtottak a dohányosokra, akkor miért nem kapnak fórumot a dohányosok is. Szerintem már startból el vannak könyvelve mint a társadalom fekete (tüdejű) bárányai, és ez nagyon hasonlít ahhoz, ahogy a iskolában fülénél fogva cipelte ki a pedagógus annakidején az illlemhelyen szipákoló szepegő diákot.
Szóval egyet nem értek ugyan a dohányzás megszégyenítő és kirekesztő tiltásával, de a nemdohányosok joga miatt el kell fogadnom.
Akkor menjünk tovább és legyünk következtesek! Mert mi van abban az esetben, ha egyik ember nem vezet autót, sőt talán nincs is neki, míg a másik ember azzal közlekedik. Hol van így az autót nemvezetők jogsérülése az sofőrökkel szemben. Vagy azt hiszi bárki is, hogy a gyalogos orra előtt pöfékelő füst nem árt pont olyan mértékben, mint teszem azt a másik dohányfüstje? Sőt, a dohányosnak is káros a dohányzás, de az autóvezető odabent elzárkózik saját gépének füstje elől.
Na, erre varrjanak gombot! Akkor nem kellene szép lassan megtiltani az autókázást ott, ahol nem autókázók, sőt gyerekek, terhes nők, idős emberek is vannak. Az más kérdés, hogy a gyalogosok már majdnem mindenhol ki vannak szorítva a járdákról az utóbbi időben a járdára parkolók miatt, egyre inkább meg kell osztaniuk csenevész járdáikat a kerékpárosokkal, az esős időben a kátyukból autók által felfröcskölt ,,vizeslepedőt” most ne is említsük.
Tehát összegezésképp: a dohányzók-nemdohányzók példájából kiindulva tessék továbblépni és intézkedni gyalogos-autós ügyben is. Ha megállunk félúton az csak féligazság és mint mondtam igazságos érzetű dohányosként ezt nem tűrhetem.
Na látják, ilyen gondolatok terhe alatt jön megint, hogy rágyújtsak ott, ahol éppen eszembe jutnak mindezek. Akkor tessék biztosítani a megnyugtatásainkat is, hogy ne jusson eszünkbe lépten-nyomon az a fránya cigi!
