Közlemény

Annak a személynek a szíves figyelmébe, aki a Decebalon, a Profi melletti villamosmegálló padján felejtett egy bontatlan csomag Cocorico virslit.

Az árut megtaláltam, hazahoztam, most fogyasztják a szomszédból átjáró macskák. Üzenem, hogy köszi, de máskor ne felejtsen sehol semmit, mert a jószágok már meghaladták a téli ideális súlyukat, olyanok, mint egy-egy puha bevonatú labda, amiket a Jumbóban lehet kapni, 7 lejért. Miciék pedig üzenik, hogy ez aljas rágalom, ugyanakkor látták, és értékelik, hogy ezt a virslinek kinéző terméket a cég egyenesen kolbászként forgalmazza, és valóban első osztályú, nincs benne semmiféle mesterséges adalékanyag, de még más állati eredetű anyag sem, csak csirkehús, írja is rajta, hogy „the cleanest chicken sausage”, azt is, hogy „mediterranean”, meg, hogy „afumat cu lemn de fag” – ugyanakkor ők jobban szeretik a provánszi ízvilágot, illetve különösen rajongói a manapság amúgyis divatos raw konyhának, tehát legközelebb inkább fél kiló nyers wagyu-húst felejtsen ott (amiről Örs még mindig csak hozzávetőlegesen tudja, hogy micsoda, de miciék pontosan), esetleg negyed kiló angust, vagy prémium mangalicát. Természetesen minden csakis biogazdálkodásból származzon, köszönik.

Én még hozzátenném, hogy legközelebb csomagolja be, ha ott akar felejteni valamit, mert így azt hitték a megállóban a többiek, hogy magamnak viszem a padon talált ételt, főleg miután megkérdeztem, hogy ez innen valakié-e, mert ha nem, elviszem a macskáknak, láttam is a pillantásokat, hogy „aha, macskáknak, hát persze”…