Báli történetBáli történet
Kitáncoltatás, első rész

Régen, ha egy lány, vagy egy legény, nem úgy viselkedett a bálban, ahogy illik, akkor a sértett megtehette azt, hogy kitáncoltatja. Szégyenszemre seprűt adtak a kezébe, ami azt jelentette, hogy abba a bálhelységbe nem tehette be a többé lábát.
Ez a történet is erről szól. Nem írok helységnevet, sem azt hogy kivel esett meg, a tény az, hogy ez valóban megtörtént.

Azon az estén, is mint máskor szombatonként, megtelt a bálterem. Tele volt szép fiatal eladó lányokkal, és párját kereső fiatalemberekkel. Az egyik hölgyet különösen kedvelték a fiúk. Sorban álltak azért, hogy táncolhassanak vele.
Mindenkivel egyformán kedvesen viselkedett, és mosolygott, amikor táncolt. Sugárzott róla a boldogság. Az egyik fiú szemet vetett rá és úgy akart a bizalmába férkőzni, hogy egyre szorosabban húzta magához tánc közben. Ő ezt nem vette jó néven, és kérte, hogy lazábban tartsa, ne szorítsa annyira magához.

A fiatalember nem hallgatott rá, sőt még jobban simult hozzá. A lánynál egy idő után betelt a pohár. Ellökte magától a férfit, és pofon vágta. Akkorát csattant, hogy sokan oda is néztek mi történt.
Szerencsére a hölgyet egy másik fiú vitte tovább táncolni. Neki elmondta mi történt.
A fiatalember később megbeszélte barátaival, hogy kitáncoltatják a férfit. Nem kellett sokat várni. Mivel képtelen volt parancsolni magának, újra felkérte a lányt, akit közben a többiek kioktattak, hogy mit kell csinálnia.
Amikor elkezdtek táncolni, az ajtóban már várták őket. Amikor a keringőzés közben a kijárathoz értek, a lány egy nagyot lökött táncpartnerén, egyenesen az egyik barátja felé. Ő megragadta és azonnal a kezébe adta a seprűt, majd kivezették a bálteremből.
A lány szerencsésen megúszta a dolgot, legalább is akkor úgy gondolta.

Folytatás holnap hétfőn, 19 órakor

Írta: Dusi Bíró

Báli történet

Dusi Bíró
Dusi Bíró