Érdekes horgász mese
A nagy harcsa, harmadik rész
Írta: Dusi Bíró
A hal pedig, ami nem volt más mit egy 13.8 kg-os harcsa, megadva magát már nem verdesett a farkával. Elmúlt az életéért vívott harci kedve, nyugodtan maradt, és csak tátogott, hiányzott neki a víz.
Mi pedig teljesen kifáradva, elkezdtünk árral szemben visszaevezni. Igyekeztünk a part közelében maradni, mert ott kisebb volt a sodrás. Mire hazaértünk már majdnem dél volt.
Amikor anyám meglátta a nagy halat, azt mondta, „Na, most aztán tényleg elhiszem, hogy, szeretsz horgászni! Legalább most fogtál is egy valamirevaló halat.”
A zsákmányt beletettük a mosóteknőbe, a feje meg a farka kilógott belőle, a teste betöltötte az egészet. Az öcsém csak a bajuszát merte megfogni, annyira félt tőle.
A környékbeli horgászok, apám barátai is eljöttek megnézni a nagy fogást. Volt, aki gratulált, de volt olyan is, akin látszott, hogy irigyli ezt a gyönyörű fogást.
Apámat ez nem érdekelte, élete legnagyobb hala volt. Viszont nem győzte hangsúlyozni, hogy nélkülem ez soha nem sikerült volna. Én ezért nagyon büszke voltam, és boldog, hogy egy ilyen szép élménnyel és egy emlékkel lettem gazdagabb.
http://www.karikaturarendeles.hu/