Vicces poloska
Írta: Urszinyi Fehér Csaba
Ahogy fejlődik a társadalmunk, úgy alkalmazkodunk mi is az ebből adódó problémákhoz. Egy időben csak utcánként volt egy telefon. Mi viszont megtanultuk, hogyan intézhetjük hívásainkat a szomszédtól, vagy megkértük, hogy vegye át az üzenetet számunkra. Majd nekünk is lett készülékünk otthon, de ha el akartak érni minket napközben, többször kellett próbálkozni. Amikor mobilhoz jutottunk, egy idő után már attól is kiakadtunk, ha pár percig nem volt térerőnk. Aztán ingyenes wifi jeleket kutattunk város szerte, manapság meg pánikba esünk, ha egy fél napig nincsen netünk.
Majd jöttek a poloskák. Itt most nem a titkosszolgálatok kifinomult lehallgató berendezéseire gondolok, ahhoz az is elég, ha nálunk van a telefonunk. Ebbe, most viszont ne menjünk bele.
A buta, hangosan zümmögő, csúnya és büdös bogárról van szó, melyek minden otthonban megtalálhatóak. Lassan el is fog terjedni egy új mondás: Ahány ház, annyi szokás, a poloskák irtására.
A jámborabb szelleműek gyengéden befogják, és kinyitva az ablakot még a Februári mínuszok idején is útjára engedik a kis bogarat. Az pedig nagyon örülhet neki, hogy miután egy fél délelőttön át kúszott a melegbe, ismét fagyoskodhat.
A könnyelműek elkapják egy papír zsebkendővel és kidobják a kukába. Onnan természetesen kimászik majd, de így minden napra akad egy jó kis poloskabefogó programunk. Aztán jönnek a macsók, akik ugyanúgy a papírt használják, de ha megvan a zsákmány, diadalmasan összeroppantják.
A harcosabb szelleműek egyszerűen beledobják a vécébe, majd lehúzva a természetre bízzák a többit. Egy esélyt viszont még így is adnak a bogárnak, hogy valamelyik csatornából kimásszon, ha tud.
A finnyásak messziről fújják be szúnyogokra gyártott rovarirtóval. Utána csak fel kell seperni, és gond meg is lett oldva. A leleményesek, akik viszont szintén undorodnak a bogártól, előveszik a porszívót. Egy kis szippantás, és volt poloska, nincs poloska többé. Mondjuk egy porzsák is kényelmes fészek tud lenni, akár több tucat bogárkának is.
Egy biztos, hogy mindannyiunk idegeit fel tudja borzolni a bejutáskor leleményes, de amúgy elég suta soklábú izé. Bár nem bánt minket, és a lakásunkban sem tesz nagyobb kárt, melyikünk tud aludni úgy tovább, ha a feje feletti ágykereten koppan éjszaka zümmögve a bogár?
Nálam életem során kiadott kevés fura hangok egyikéért felelt egy poloska. Nyaranta, amikor mosok, a ruhák szárítását a melegen sütő napra, és lágy szellőre bízom. Nincs is jobb illata egy szabad levegőn kiteregetett textíliának. Ha elég nagy a forróság, akkor egy-két órán belül már szedhetjük is be a holmiainkat. Mivel elhitetjük magunkkal, hogy a nyári viseletünket nem kell vasalni, mennek is a szekrénybe egyenesen, néhány perces hajtogatás után. Amikor pedig felvesszük az egyiket, jóízűen szippantunk bele a friss illatba, mely még hosszú napokig megmarad a gardróbban.
Én a kedvenc, sötétkék pólómat aggattam magamra, majd leülve a fotelbe az indulás előtti kávémat szürcsölgettem. Ekkor kezdtem érezni, hogy a mellkasomon kicsit szúr valami. Először egy benne hagyott ruha címkére gondoltam, de az hátul a nyaknál, vagy oldalt szokott lenni. Aztán ugrott be, hogy talán egy szél által odafújt szalmaszál, vagy levél lehetett.
Ekkor moccant meg, mint ahogyan én is. Pontosabban ugrottam, ki a fotelből, közben megtapogattam, és éreztem, hogy egy nagy, soklábú ízé mászkál rajtam a pólóm alatt. Én nem is tudtam, hogy meglett férfiak képesek kiadni ilyen vékony, félig sikoltó hangot. Közben úgy téptem le magamról a pólót, mintha egy leánybúcsúztató rendőrnek, vagy tűzoltónak öltözött táncosa lettem volna. Ezalatt azon drukkoltam, hogy ne pók legyen az, akivel közeli barátságba kerültem, de hamar rájöttem, hogy a riadalmam okozója természetesen egy poloska volt. Hát ettől sem lettem jobban, mert az iszonyt, undor váltotta fel.
Hogy mi történt a bogárkával, azt most nem részletezném, mert talán valaki feljelentene állatkínzásért. Az viszont biztos, hogy az utána következő órában elhasználtam egy negyed tusfürdőt, és vagy harminc fújásnyi parfümöt.
http://www.karikaturarendeles.hu/