Az utolsó vonat, Második rész
Az első rész itt olvasható: https://www.antinetpresszans.hu/meghato-romantikus-tortenet/
Egy nap nem jött a néni. A forgalmistának már hiányzott. Nem tudta mi lehet vele. Akkor mondta neki valaki, hogy a kórházban van, mert elesett és lábát törte. Hosszú hónapok teltek el, mire ismét megjelent az állomáson. Viszont minden nap egy újabb csalódás érte, mert nem jött, akit várt,
Nem gondolt arra, hogy becsapták. Azt hitte, hogy csak nem akar a volt szerelme találkozni vele, vagy mások nem hagyják, hogy eljöjjön hozzá. Ez már nem is érdekelte. Benne az élt, hogy még egyszer az életben látni fogják egymást, és nem adta fel a reményt.
Valami erőt adott neki ahhoz, hogy kitartson az elképzelése mellett. Elképzelte, hogy eljön majd hozzá és beszélgetnek. Felidézik a múltat, amikor együtt jártak, és a jövőjüket tervezték. Ezért járt ki az állomásra,
Teltek múltak a hónapok, és beköszöntött a tél. A néni akkor is elment. Fagyoskodva is, de kitartott az álma mellett.
Egy idő után azonban lebetegedett, és nem tudott kimenni állomásra. Otthon kérte a fiát mondja meg a forgalmistának, hogy értesítse, ha az egyik vonattal befut egy idős férfi, aki keres valakit. Az elérhetőségét leírta egy papírra.
Egész nap csak a telefont figyelte, hátha megszólal majd. Ha a konyhában vagy a fürdőben volt, nem zajongott, nehogy majd az nyomja el a csörgést. Így teltek el napok, hetek, majd hónapok.
A néni egyre betegebb lett. Érezte, hogy már nincs sok neki hátra. Már az is megerőltető volt számára, hogy lélegzetet vegyen. Kezdte feladni a reményt, hogy ismét látni fogja őt. Ilyenkor azzal vigasztalta magát, hogy a túlvilágon találkoznak majd.
Egy nap csengettek. Biztos a fia gondolta. Megint a zárban hagyhatta a kulcsot. Lassan odacsoszogott az ajtóhoz és kinyitotta. Ekkor úgy éreztetve, hogy a látványtól megszédül, és össze fog esni, ha nem kapaszkodik meg az előszoba- fogasban.
Ott állt ő az ajtóban. A férfi hozzá hasonlóan megöregedett. Haja megőszült, bőre ráncossá vált, kis pocakot is eresztett. A szemei viszont ugyanolyan pajkosan csillogtak, mint régen.
Írta: Dusi Bíró
Megható szép szerelmi történet
http://www.karikaturarendeles.hu/