Szabadság

Milyen szép is a gondolat, hogy az ember szabadságra vágyik! Holott csak sejtelmeink vannak róla, hogy egyáltalán mit jelent a szabadság. Nem tudjuk például, hogy milyen béklyók kötik meg a lelkünket gyerekkorunktól fogva, s ha netán megszabadulunk tőlük, miféle lesz az a világ, amelyet mi teremtünk magunknak. Tényleg akarjuk ezt? Hiszen az is előfordulhat, hogy megriadunk a megannyi választási lehetőségtől. És akkor mihez kezdünk? Visszasírjuk, titokban, a régi béklyókat?

Tetszik, nem tetszik, a szabadság döntési kényszerek véget nem érő sorozata. Tedd a szívedre a kezed: tényleg arra vágysz, hogy a nap szinte minden pillanatában érezd a döntéseid súlyát? Tényleg szembesülni akarsz azzal, hogy te, csakis te döntesz, utána nem moshatod a kezeid, nem hívhatod segítségül a valaha csepült szülőket, tanárokat, öregeket, hogy ugyan már, hiszen nekik semmibe nem kerül, mondják meg, hogy merre van az arra?

A szabadság nem függetlenség, ellenkezőleg, a létező legnagyobb függőség. A szabadság szembenézés önmagaddal. Tükör, mindig ott lapul a zsebedben, bármikor előveheted és belenézhetsz.

Na, akarsz még szabad lenni?