Hófekete

márc 10, 2020
Vicces diszkós történetVicces diszkós történet
Hófekete

 

Sokáig kerestem az utamat, hogy megtaláljam azt, amivé válni szerettem volna, ha egyszer nagy leszek. Aztán felnőtt lett belőlem, és persze még mindig nem tudtam mitévő legyek, ezért elkezdtem kísérletezni. Kipróbáltam ezt-azt, belefogtam dolgokba, amelyeket soha nem fejeztem be, vagy ha mégis igen, balul sültek el.

Egyik ilyen kísérletezésem eredményeként lemezlovas lett belőlem, és hamarosan az ujjaim alatt csak úgy sistergett a „jigitwithit”. Pontosabban az elején még nem, mert hamar rájöttem, hogy ez egy olyan szakma volt, melyet két hét alatt el lehetett sajátítatni, így rengeteg vetélytársam akadt.

Kilincseltem klubok ajtaján, pontosabban csak a kidobókig jutottam el, mert nem engedtek be kéretlenül a lemeztáskámmal. Majd ismerősöket kezdtem el nyaggatni, hátha akad valakinek kapcsolata diszkó-tulajdonosok körében. Az áttörés pár hétig váratott magára, de egy nap felhívtak.

Kiderült, hogy egy barátom haverjának, az unokatestvérének, szomszédjának a törzskocsmájában a tulajdonosa éppen szórakozóhelyet nyitott, Kalocsa közelében. Ilyenkor mit lehet tenni, beszéltem vele, és eladtam magamat. Akkoriban a világot jártam, és óceánjárókon dolgoztam, pincérként. Viszont mivel a személyzetnek is buliznia kellett néha, hát mélyen, a hajók belsejében, késő éjszakákon át ropták a kollégák a táncot, míg én őket szórakoztattam. Ez volt a referenciám. Ebből csak az maradt meg leendő munkaadómban, hogy külföldön zenéltem, olyan hajókon, amelyek Amerikában jártak.

A vidéki üzletvezetőhöz már úgy ért oda a hír, hogy egy Amerikában is zenélő dj fog fellépni a szórakozóhely nyitó buliján. Ő ezt elmondta egy barátjának, aki továbbadta a haverjának, majd ő az unokatestvérének, aki elfecsegte a szomszédjának. A helyi kocsmában már az volt a téma, hogy hamarosan érkezik majd egy amerikai disk-jockey, aki fekete.

Ekkor toppantam be én, a tánctéren összegyűlt pár száz fiatal pedig megdermedve engem bámult, majd elhangzott egy kiáltás.”Te nem is vagy néger!”.

Erre maguk mit mondtak volna? Én azt:”Yeah, I am white, let’s dance”.

A szórakozóhelyet három hónap után zárták be, de abban biztos lehet az olvasó, hogy nem miattam.

 

 

Írta: Urszinyi Fehér Csaba

Vicces diszkós történet

 

 

Vicces diszkós történet