A teleportált wc csésze
Ma sétáltam egyet az erdőben. Bár a természet uralt ott mindent, a civilizáció már betette a lábát. Pontosabban a civilizálatlanság. A zöldellő bokrok és magas fák között magukra hagyott szemetek árválkodtak. Az eldobott cigis, üdítős dobozokat, szalvétákat meg tudom érteni. Hiszen ha már oda kicipelte valaki, akkor biztosan nagyon fárasztó lenne vissza is vinni a legközelebbi kukáig. Leszakadna a keze az üres flakontól, vagy szakadna le? Ezt döntse el az olvasó.
Viszont amire nincsen magyarázat az például egy félig teli festékes vödör, benne az ecsettel. Mire használták itt a diszperzitet? Csak nem a füvet festették zöldre? Utána pedig már hasonlóan a cigis dobozhoz, ezt is nehéz lett volna vissza cipelni.
Ugyanez a helyzet az autógumikkal. Hogy jött be a kocsival a bozóton keresztül? Ha igen, akkor itt cserélte a nyárit télire? Elhozni idáig is fáradtságos lehetett, legalább kétszer fordult, vagy többen hordták. Végül is a hülyeség ragadós.
Ami pedig végleg feladta a leckét, az fák között árválkodó wc csésze. Az viszont tudom mit lehet. Egy időgép, csak telefonfülke helyett ezt használják. Gondolom turisták jönnek vissza a jövőből megnézni, amikor még volt egy kis szemét az erdőben, és nem pár fa a szemét között.
Írta: Urszinyi Fehér Csaba

Utazzon el velünk, messzi tájakra, a belépőkártyánk a humor lesz, a poggyászunk a kalandok, és az uticél a szórakozás. Az egész világot luxushajókkal bejárt író, a poénok szárnyán repíti körbe olvasóját a budai füstös sö…

Erdei szemét humor