NAGYPAPA SZELLEME ÉS A KARANTÉN -

NAGYPAPA SZELLEME ÉS A KARANTÉN

(Kutakodás a múltban)

Ha már úgy hozta a sors, hogy a négy fal közé szorultam, kicsit körülnézek a lakásban. Rendes körülmények között nemigen bíbelődöm ilyesmivel, de most, ugyebár, nem rendesek a körülmények, hátha előkerül valami különlegesség, valami, amiről rég megfeledkeztem, holott lakótársam, csak szerénykedik és némán megbújik valahol.

Az ember persze sosem tagadja meg magát. Eszem ágában sincs például, hogy a konyhaszekrény rejtett zugaiban kutakodjam. A ruhásszekrény sem izgat különösebben, ha lehet, ugyanazokat a göncöket viselem, abba bújok, ami legfelül, legelöl van, néha érnek is meglepetések, amikor két mosás között a szokottnál több idő telik el. Naná, hogy a könyvespolcokkal kezdem, a legfelső sorokkal, ahová ritkán téved fürkész tekintet. Bámészkodom, s ahogy felfelé nézek, menten felragyog a szemem – jaj, de rég volt a kezemben! Megfakult, hajdan világoskék borítójú kötet, gerincén az olvasható: QVINTI HORATI FLACCI OPERA OMNIA, magyarul: Quintus Horatius Flaccus összes versei. Kétnyelvű kötet, baloldalt latinul, jobbra magyarul sorakoznak benne a költemények. A könyv bellapján Nagypapa töltőtollal írott bejegyzése a jellegzetes, az idők múlásának hadat üzenő betűkkel: „Ezen könyvet Évától kaptam ajándékba 1962. június 1-én. Szm.”

(Éva nem más, mint az én édesanyám, a sokat emlegetett Mamó.)

Nagypapa és Mamó kapcsolata annak idején regénybe illően alakult. Apám zsidó családja az ötvenes évek kezdetén megütközéssel és felháborodással fogadta a hírt, hogy Apu beleszeretett egy kétgyermekes, elvált, keresztény nőbe, aki mindezek tetejébe rovott múltú is, hiszen arisztokrata vér csörgedezik ereiben. Apu ráadásul busa fejébe vette, hogy feleségül veszi a teljes létbizonytalanságban élő nőt. A család minden létező trükköt bevetett, sokféle akadályt gördített a frigy útjába, ám minden igyekezet hiábavalónak bizonyult, az anyakönyvvezető végül csak összeadta szüleimet. Aztán, ahogy az évek múltak, a fagyos viszony oldódott Apu családja és Mamó között, főként a vallása szigorú szabályaitól ezúttal eltekintő és inkább az emberismeretére hagyatkozó Nagypapa jóvoltából. Ha emlékezetem nem csal, a család bizalmatlansága Mamóval szemben azért sosem szűnt meg teljesen, kivéve Nagypapát, aki valóban szívébe zárta és fogadott lányaként kezelte Anyámat. Hát, ennek a csodával határos megbékélésnek, összehajolásnak az emlékét őrzi a kopottságában is szépséges Horatius-kötet.

Az 1962-ben kapott könyv egyébiránt ott volt Nagypapánál 1966 nyarán is a kórházban, ahol gégerákkal haldoklott. Nagypapa nem semmittevéssel töltötte az időt a kórházi ágyon: valahányszor magához tért a bódításból, Horatius-verseket memorizált latinul. Onnan tudom, mert látogatáskor egyet-kettőt, elfúló, hörgő, reszelős hangon, nekem is felmondott, s olyankor szerény büszkeség és gyermeki öröm csillogott a szemében.

Szentmiklósi Tamás

Élete

Az Eötvös József Gimnáziumban érettségizett 1971-ben. Érettségi után segédmunkás, konyhai kisegítő, könyvesbolti eladó, majd 1973-tól 1975-ig a Pénzügyi és Számviteli Főiskola külkereskedelmi szakának hallgatója volt. Egy évig angol szakos az ELTE Bölcsészettudományi Karán, aztán ugyanott a fordító és tolmácsképzőn szerzett végzettséget.

A Magyar Távirati Iroda külföldi sajtószolgálatánál helyezkedett el 1979-ben, itt dolgozott 1989-ig, közben párhuzamosan különböző nyelviskolákban tanár, illetve az OFFI (Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda) munkatársa volt. 1989 és 1991 között a Veres Pálné Gimnáziumban, majd 1991-től a Novus Gimnáziumban angoltanár.

Műfordítóként angolból fordít szépirodalmi és társadalomtudományi műveket, az alól kivétel Willy Brandt németből átültetett kötete (Szervezett őrület). A Kossuth Kiadó felkérésére 1988-ban lefordította Zbigniew Brzezinskitől A kommunizmus nagy bukása c. könyvet, a munka azonban végül nem jelent meg. Magyar származású szerzők angolul írt műveit is fordítja, Kolnai Aurél, Mannheim Károly, Róheim Géza tanulmányait ültette át magyarra.

Saját műveiben Szentmiklósi a karcolat és a memoár műfajának vegyítésével, néhol szociológiai igényű korrajzokban ábrázolja az elmúlt évtizedek magyar viszonyait. Írásaiból klubokban és kocsmákban (mely utóbbiak köteteinek visszatérő helyszínei) tartanak felolvasói esteket.

2007-től közel két éven át irodalmi és művészeti estek szervezője volt a Toldi Moziban. A Napút Online folyóirat állandó szerzője.

Művei

Írásai

Porfelhő(Quóta Bt., 2008, ISBN 9789630643436)
Füstvirágok – Egy disszidens kocsmatöltelék töredelmes vallomásai(Quóta Bt., 2009, ISBN 9789630665216)
Korhatár nélkül(Quóta Bt., 2011, ISBN 9789638835413)
Üzenőfalatok(Ganésha Szolgáltató Bt., 2012, ISBN 9789638835420)
Ki nevet a végén?(Ganésha Szolgáltató Bt., 2013, ISBN 978-963-08-6269-1)
Jöttem, láttam… (aztán nem győztem csodálkozni)(Ganésha Szolgáltató Bt., 2014, ISBN 9789630885935)
A többit találd ki!(Ganésha Szolgáltató Bt., 2014, ISBN 9789631207705)
Tibikönyv, avagy Minden a lélek!(Hegyi Zoltán Imrével, Jakab Istvánnal és Kállay Kotász Zoltánnal közösen, Műpártolók Egyesülete, 2014, ISBN 9789631213799)
Felemás – Hány óra van?(Ganésha Bt., 2016, ISBN 9786158039208)
Felemás – Ököl és szó(Ganésha Bt., 2016, ISBN 9786158039208)
Vagy(Quóta Bt., 2016, ISBN 9789638835437)
Kiöltöm a nyelvem(Quóta Bt., 2017, ISBN 9789638835444)
Snóblizni muszáj(Quóta Bt., 2017, ISBN 9789638835451)
Apu(Quóta Bt., 2018, ISBN 9789638835468)
Egy krónikás dörmögései(Quóta Bt., 2019, ISBN 9789638835475)
Csoda minden áldott reggel(Quóta Bt., 2019, ISBN 9789638835482)

Műfordításai

Mitch Albom: Még egy nap(Könyvfakasztó Kiadó, 2006)
Randolph L. Braham: A népirtás politikája – A Holokauszt Magyarországon(Új Mandátum Könyvkiadó, 2003)
Willy Brandt: Szervezett őrület(Kossuth, 1987)
Arthur Conan Doyle: Az elveszett világ(Ciceró, 1996)
James Herriot : Minden élő az ég alatt(Aqua Kiadó, 1995)
A homoszexualitásról(vál., szerk. Tóth László, ford. Szentmiklósi Tamás, ELTE Szociológiai Intézet Szociálpolitikai Tanszék Hilscher Rezső Szopciálpolitikai Egyesület, T-Twins, 1994)
Michael Oakeshott: Politikai racionalizmus(Kállai Tiborral közösen, Új Mandátum Könyvkiadó, 2001)
Beatrix Potter: Nyúl Péter és barátai(Eri Könyvkiadó, 1997)
Dodie Smith: Száz meg egy kiskutya(Falukönyv-Ciceró Kiadó, 1995)
Nira Yuval-Davis: Nem és nemzet(Szabó Valériával közösen, Új Mandátum Könyvkiadó, 2005)