Lángos humorLángos humor
Hogyan együnk lángost a strandon

 

Válasszuk ki azt a helyet, ahol a legnagyobb a sor. Várakozás közben halkan suttogva tárgyaljuk meg egymással, hogy mennyire felmentek az árak. Mikor sorra kerültünk, sértődjünk meg viccesen a feltevésen, hogy mi mást is fogunk enni, mint a klasszikus sajtos-tejfölös. Itt szabad nevetni, csak nekünk. Ezután szótlanul, feszülten figyeljük, hogy mikor ordítják ki a mi kombinációnkat. Például a hekk-palacsinta-lángos, vagy a pizza-hamburger-lángos összeállítások nem a miénk. Mi lángos-lángos-lángos-stb felállást rendeltünk.

Mikor elkészül, kérdezzünk rá a fokhagymára. Amúgy mindig oldalt van kitéve, a madzagos ecsettel, és annyira szaglik, hogy bármilyan vámpír kolónia elporlad öt kilométeres körzetben. Mivel egy csepp sem jön róla, igyekezzünk úgy kenni, hogy a tejfölünk ne ragadjon rá az ecsetre, nehogy belemenjen a fokhagymás olajba. Azért vannak íratlan szabályok! 

A forró zsírpapíron tartott lángossal, és a lötykölődő italokkal egyensúlyozzunk a legmesszebbi asztalhoz. Üljünk le és könyököljünk rá a morzsától szúrós és lekvártól ragacsos viaszos vászon terítőre. Közben igyekezzünk úgy enni a lángost, hogy legalább a harmadik harapásig ne legyen tejfölös az orrunk. A negyediknél már megjegyezhetjük, hogy ez azért megérte a pénzt és a várakozást. Közben megtöröljük az arcunkat, és a bolha-bikini vékonyságú szalvéta, mint az Alien ugró kéz-pókja, úgy ragad rá az amúgy izzadt-olajos-tejfölös képünkre. Miután végeztünk, a dióbél méretűre gyűrt maszat-szutykos szalvétál töröljük tisztára magunk után az asztalt, mert hát azért vannak íratlan szabályok.

Ezután vacsoráig feküdjünk vissza egy gyomorégéssel kísért napozásra. 

 

Írta: Urszinyi Fehér Csaba

 

 

 

Lángos humor