Rémisztő színészek és Isten a karzaton
Egy lettországi társulat előadásán a színész egy „EGO” feliratú lufit kezd felfújni. Nyilvánvaló, hogy addig fújja, amíg ki nem pukkad. Az ember már előre érzi a tanulságot.
A kis stúdióterem csendjében aztán kipukkan a lufi.
Leghátulról egy férfi teljes komolysággal, hangosan: „Menj a kurva anyádba, te hülye!”
Kiderül, hogy a férfi a kislányát akarta megvédeni a rémisztő zajtól. Csakhogy nem a gyerek ijedt meg, hanem apa.
A felesége csitítgatja, mire még egyszer felháborodottan megszólal:
„Jaj, bocsánat, bocsááánat! Szerencse, hogy a fejét nem törte be.”
Mert hát a modern színház néha tényleg megviseli a közönséget.
2. Thalia, a komédia
Hobo egyik estjén nagy pátosszal, felszegett fejjel az ég felé, történetesen a karzatra kiált:
„Te ott fent, hallasz-e engem?!”
A nézőtér sötétjében és csendjében a karzatról egy srác vékony fejhangon, isteni válaszként visszaszól:
„Igen.”
Nem tudni, viccelt-e, vagy tényleg azt hitte, neki szóltak.
De az biztos, hogy abban a pillanatban Istennek is lett egy közönségkapcsolati munkatársa.
Az Antinetpresszáns, egy humorlap
Gondolatokat oszt meg, és elgondolkodtat. A szenzációk és botrányok hajszolását, vagy hatásvadász, befolyásoló cikkek közlését, meghagyjuk másoknak.
Nem a hírekről tájékoztat, vagy a politikáról formál véleményt, de még be sem számol róla.
Egyszerűen szórakoztat, nevettet és olyan dolgokkal foglalkozva, melyek a mindennapjainkat töltik ki.
Elvünk az, hogy pozitív, életvidám gondolatokkal töltsük fel az olvasót, még akkor is, ha témáinkat, az életben felbukkanó abszurd dolgok biztosítják.
Urszinyi Fehér Csaba
Főszerkesztő




