Rémisztő színészek és Isten a karzaton

Egy lettországi társulat előadásán a színész egy „EGO” feliratú lufit kezd felfújni. Nyilvánvaló, hogy addig fújja, amíg ki nem pukkad. Az ember már előre érzi a tanulságot.

A kis stúdióterem csendjében aztán kipukkan a lufi.

Leghátulról egy férfi teljes komolysággal, hangosan: „Menj a kurva anyádba, te hülye!”

Kiderül, hogy a férfi a kislányát akarta megvédeni a rémisztő zajtól. Csakhogy nem a gyerek ijedt meg, hanem apa.

A felesége csitítgatja, mire még egyszer felháborodottan megszólal:

„Jaj, bocsánat, bocsááánat! Szerencse, hogy a fejét nem törte be.”

Mert hát a modern színház néha tényleg megviseli a közönséget.

2. Thalia, a komédia

Hobo egyik estjén nagy pátosszal, felszegett fejjel az ég felé, történetesen a karzatra kiált:

„Te ott fent, hallasz-e engem?!”

A nézőtér sötétjében és csendjében a karzatról egy srác vékony fejhangon, isteni válaszként visszaszól:

„Igen.”

Nem tudni, viccelt-e, vagy tényleg azt hitte, neki szóltak.

De az biztos, hogy abban a pillanatban Istennek is lett egy közönségkapcsolati munkatársa.

 

Az Antinetpresszáns, egy humorlap

Gondolatokat oszt meg, és elgondolkodtat. A szenzációk és botrányok hajszolását, vagy hatásvadász, befolyásoló cikkek közlését, meghagyjuk másoknak.

Nem a hírekről tájékoztat, vagy a politikáról formál véleményt, de még be sem számol róla.

Egyszerűen szórakoztat, nevettet és olyan dolgokkal foglalkozva, melyek a mindennapjainkat töltik ki.

Elvünk az, hogy pozitív, életvidám gondolatokkal töltsük fel az olvasót, még akkor is, ha témáinkat, az életben felbukkanó abszurd dolgok biztosítják.

Urszinyi Fehér Csaba

Főszerkesztő

 

 

Absztrakt színház humor