Vidám vidéki életVidám vidéki élet
Kint a mezőn, második rész

Az első rész itt olvasható: https://www.antinetpresszans.hu/vidam-tortenet-az-aratasol/

 

Akkor megálltak, és megreggeliztek. Előkerültek a bugyli-bicskák, és az előző nap sütött kemencés kenyerek, félig avas háta szalonnával, és a nagy fej vöröshagymával. Utóbbit egy kézben tartva ette mindenki, úgy hogy azt senki nem tudta utánozni a magyar embereken kívül.

Volt egyszer egy német család, akik mint rokonok eljöttek, és megnézték az aratást. Amikor a magyarok megreggeliztek, és indultak tovább aratni, ők is megpróbálták úgy fogni a szalonnát, és szégyenszemre leejtették nem tudták megtartani a kezükben. Egy abroszt terítettek le és úgy ették, egyenként szedegették fel a katonákat.

Később ők is beálltak segíteni a többiekhez. Ha már ott voltak, ne ingyen egyenek, mert a gazda megmondta ebédet csak az kap, aki dolgozik is. Így hát elkezdték ők is hordani a megkötözött kévéket.

Az egyik magyar asszony, aki várandós volt kidőlt a sorból. A férje marokszedő nélkül maradt. Nem volt mit tenni, a kislánya állt be az édesanyja helyett. Még a kötelet is megcsinálta. Apja megdicsérte az akkor még csak 8 éves gyerekét, aki nem ismert fáradtságot, végigcsinálta a munkát.

Délben megérkezett az ebéd. A nagymama hozta ki a frissen főtt gulyáslevest, és a finom kemencében sült kalácsokat, melynek az illata semmihez nem volt hasonlítható. Mindenki a szomszédos akácosban keresett árnyékot, és ült le éppen a földre, vagy ha volt kivágott fatörzs, ami nem lett kiszedve, akkor arra.
Mivel akkor már a nap delelőre járt így a kis csapat ebéd után kapott egy pihenő órát. A marhák is akkor deleltek. Velük együtt feküdtek le a fáradt emberek, és pihentették a testüket az fák árnyékában.

Érdekes módon a gyerekek nem voltak úgy kimerülve. Nem is pihentek. Inkább elmentek búzavirágot, pipacsot, és fehér margarétát szedni. Mindent ami szépen kinyílt, és csokorba kötötték. Még kamillát is gyűjtöttek, teának. Télen amikor fájt a torkuk akkor azt itták.
Este amikor végeztek az aratással, még világos volt. Megjött a cséplőgép amely feldolgozta a búzát, és a vontatóra ömlesztették. Utána zsákolták be.

Amikor ezzel végeztek, beálltak a malom udvarba, és másnap reggelig valaki ott maradt őrizni. Napkeltekor megőrölték a frissen learatott búzát. A melléktermékeket, mint a korpa, dara, és a rétesliszt külön tették.

Egyformán osztották el a kenyér-lisztet is. Megvolt az egész évre való.

Így aratott akkor a parasztság.

Írta: Dusi Bíró

Dusi Bíró
Dusi Bíró

 

 

 

 

 

Vidám vidéki élet