Ha az élet rétest ad, csinálj belőle limonádét, vagy valami ilyesmi
Nincs! Jön a rövid válasz, amikor rákérdezek, hogy van-e csokival bevont kakaós csiga. Ugyanezt mondja a búrkiflire és a lekváros fánkra is a hölgy, aki ezeknek a szavaknak a hanglejtéssel próbálja tudtomra adni, mennyire utál itt dolgozni. Végül egy házi túrós pitében egyezünk meg, mivel már úgy látom, mindketten azt szeretnénk a bájosan undok eladó hölggyel, hogy elhagyjam a boltot. Mögöttem óvodáskorú gyermek nyaggatja az anyját, hogy ő lekváros fánkot akar enni, de ez már legyen az ő problémájuk.
Sietve hagyom el az üzletet, mivel már elég éhes vagyok. Abban a pillanatban egyébként beérném egy kanál sertészsírral is. Kikapom a papírból a túrós rétest, és egy gyors mozdulattal ráharapok. A szemem látja, az agyam érzékeli, az orrom érzi, hogy az nem egy túrós pite, hanem pizzás táska! Viszont az irányítás már a gyomrom kezében van, mely a “Mindegy, úgyis egy helyre kerül!” mottót mantrázza a fejemben. Csalódottan majszolom a száraz paradicsomszószos izét, miközben az agyam megfogalmaz egy “Azért ezt vissza kellene még vinni!” gondolatot. Közben elmegy mellettem a lekváros fánkért bömbölő gyerekét vonszoló anya. Én pedig lenyelve a következő, torok-kaparóan száraz falatot, egykedvűen nyugtázom magamban, hogy legalább már nem vagyok éhes.
Írta: Urszinyi Fehér Csaba
Poénos péksütemény cikk
Az Antinetpresszáns, egy humorlap
Gondolatokat oszt meg, és elgondolkodtat. A szenzációk és botrányok hajszolását, vagy hatásvadász, befolyásoló cikkek közlését, meghagyjuk másoknak.
Nem a hírekről tájékoztat, vagy a politikáról formál véleményt, de még be sem számol róla.
Egyszerűen szórakoztat, nevettet és olyan dolgokkal foglalkozva, melyek a mindennapjainkat töltik ki.
Elvünk az, hogy pozitív, életvidám gondolatokkal töltsük fel az olvasót, még akkor is, ha témáinkat, az életben felbukkanó abszurd dolgok biztosítják.
Urszinyi Fehér Csaba
Főszerkesztő
