A nőnemű szurdok
Megint eltévedtem a görög falvak között. Bár volt a telefonomon GPS, itt a közösségi app nem működött annyira, és ezért nem értesített az útlezárásokról. Az egyik ilyen szakaszról érkezett a gázos kocsi. Kérdeztem, hogy tényleg le van-e zárva. Mondták, hogy igen, majd tovább hajtottak. Így folytattam az eltévedést. Közben gyönyörű szurdokokat, keskeny falusi utcákat, és többszáz éves olajfákat fedeztem fel.
Kiszálltam a kocsiból, hogy jobban megszemléljem őket. Hatalmas törzsük elárulta róluk, hogy történelmi időket élhettek meg. Bár mondjuk itt azt sem, mivel az élet megrekedt a mediterrán nyugalom pillanatában.
Ekkor húzott le mellém egy német házaspár, akik szintén az útjukat keresték. Pontosabban egy szurdokot, amin nem olyan rég mentem keresztül. Gimnazista nyelvtudással igazítottam útba őket, bár azt nem tudtam, hogy a szurdok milyen nemű.,
Ők boldogan hajtottak tovább, én pedig rájöttem, hogy bár mindenki eltéved egyszer, de annak is vannak fokozatai. Ekkor tért magához a GPS, amely gépies női hangon mondta, hogy 500 méter után fordulj jobbra, én pedig kikapcsoltam, és csak úgy céltalanul folytattam az utamat tovább.
Írta: Urszinyi Fehér Csaba
Utazzon el velünk, messzi tájakra, a belépőkártyánk a humor lesz, a poggyászunk a kalandok, és az uticél a szórakozás. Az egész világot luxushajókkal bejárt író, a poénok szárnyán repíti körbe olvasóját a budai füstös sö…
Humoros eltévedős sztori