A hűtlen hűségkártyás
Sorra kerülök a Lidlben. Nézem, ahogy át csipog a zsákmányom. A mögöttem lévő diszkréten tolja bele bevásárló kocsiját az aurámba. Talán így majd gyorsabban sorra kerül.
A szalag pont ott áll meg, ahol kell. A kovászos uborkánál. Helyes, azt nem én vettem. Csináltam egy csomót.
Mikor végzett, magabiztosan lazán nyújtom át a hűségkártyát a hölgynek. Én itt törvásárló vagyok, kérem szépen. Itt a bizonyíték róla. A hölgy lefagy egy pillanatra. Mögöttem az emberek összesúgnak, a bevásárló kocsi is hátrébb gurul egy kicsit, a kedvezményekből pedig rögtön vesztek pár százalékot.
- Ilyet még nem láttam! Mi ez? – kérdi a kasszás hölgy döbbent arccal. Akkor
látom, hogy tévedésből az Aldis kártyát vettem elő. A Lidlis pedig az appon van, telefon meg a kocsiban.
- Végül is egy vállalat? – viccelve próbálom oldani a feszültséget, de mivel nem nevet
senki, így elfojtom a mosolyt.
- Készpénz, vagy kártya? – jön a helyreutasító kérdés. Én pedig diadalmasan veszem
elő a bedobált üvegekért kapott fecnit.
Írta: Urszinyi Fehér Csaba
Utazzon el velünk, messzi tájakra, a belépőkártyánk a humor lesz, a poggyászunk a kalandok, és az uticél a szórakozás. Az egész világot luxushajókkal bejárt író, a poénok szárnyán repíti körbe olvasóját a budai füstös sö…
Hűségkártyás humor